Megint előkerült az egyik kedvenc ásványom, a labradorit. Most egy gyönyörűszép csepp alakú példányt sikerült belőle beszereznem. Eredetileg hímzéshez szántam, de mivel túl magasnak találtam, és a sima befoglalás mellett döntöttem.
Nem akartam cifrázni, de aztán rájöttem, hogy a régóta őrizgetett crystal bermuda blue swarijaim tökéletesen passzolnak hozzá. Úgyhogy feldíszítettem velük:) A végén már nagyon macerás volt, folyamatosan attól féltem, hogy tűt vagy gyöngyöt török, de megúsztam:)
Először a láncrészt is cifrázni akartam, de a medálhoz kb semelyik kásám nem passzolt színben, meg nekem már talán túl sok is lett volna. Így sima ezüstláncon sokkal elképzelhetőbbnek tartom, hogy hordani is fogom:)
37 perce